Minden napra egy legenda: Boszorkány-erdők

Boszorkány-erdők a Mátrában

Mátrában tett túráink során számtalanszor haladunk el sűrű, sötét, áttekinthetetlen, sokszor félelmetesnek bizonyuló erdősségek mellet, sokszor jelentőséget nem is tulajdonítva ezeknek. Nem is gondolnánk, hogy egy ilyen erdőnek bármi jelentősége is van, pedig a mátrai hitvilágban az egyik legmeghatározóbb szerepet töltik be.

A boszorkány-erdő név eredete egészen a középkorig nyúlik vissza. Ahogy egész Európában, ebben a korban hazánkban is nagy erőkkel üldözték a boszorkányokat és eretnekeket. Boszorkány megnevezés alatt olyan nőalakot értünk, aki az átlagnál valamivel jobb vagy több képességgel rendelkezett, eszesebb és ügyesebb volt más embereknél - ezt az egyház nem bírta megérteni és elviselni: állításuk szerint tudásuk és képességük egy ismeretlen világból származó gonosz hatalomtól ered, melynek nem szabad teret engedni. Ezért ezeket az asszonyokat elfogták és valamilyen próbatétel elé állították őket. Mivel valós túlvilági képességgel egyikük sem rendelkezett, így ezeken a próbatételeken többnyire életüket vesztették. Ha valaki mégis kiállta a próbát, azt felakasztották vagy máglyán elégették. Azonban akadtak olyan asszonyok, akiknek sikerült a kivégzés elől elszöknie, nekik viszont menekülniük kellett, mert az egyház által "rájuk ragasztott bélyeg" miatt már sehol nem ismerték volna el őket egyenrangúnak. 

Az ilyen számkivetett asszonyok a sűrű, áthatolhatatlan erdők mélyére menekültek,ugyanis az egyház keze ide már nem ért el: féltek a sötét erdők hiedelmek és szóbeszédek szerinti gonosz lakóitól, így az ide menekült "boszorkányokat" sorsukra hagyták. Ebbe a szörnyű helyzetbe kényszerített asszonyok az erdőben bár összefogtak, gyűjtögettek, rozoga viskókat építettek, de a megfelelő életkörülmények hiánya miatt pár hónapon belül meghaltak. 

Az 1848-49-es szabadságharc bukását követően a boszorkány-erdők legendája újra életbe lépett, azonban ekkor már bujdosók-erdeje néven. A szabadságharcból vesztesen kikerült magyar katonák egy része a Mátra hatalmas, olykor áttekinthetetlen erdősségeiben bujdosott el a forradalom megtorlásának "kalapácsütése" elől. A Mátra ebben a korszakban betyárokkal is megtelt, akik a szegények javára ijesztgették és fosztogatták a gazdagokat. Leghíresebb képviselőjük Vidróczki Márton volt.

Vidróczki Márton, a híres mátrai betyár életéről regény is született Balogh Béni által

Tehát a Mátra valahány sűrű, sötét erdejét a hitvilág összefoglaló néven boszorkány- illetve bujdosók-erdejének nevezi. 

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!

Kapcsolat: I love Mátra faceboook hivatalos oldal 
I love Mátra csoport - még családiasabb hangulatban a Mátra rajongók 
e-mail: ilovematra.ilovehungary@gmail.com

Írta: Demecs Norbi 
Készült: 2016. 07. 07. 

Holnap ismét egy újabb legenda a Mátrából....