A mátrai lúdvércek bukásának legendája
Hazánk hegyvidékei és régiói közül a Mátra és a Mátravidék rendelkezik az egyik leggazdagabb monda-és legendavilággal. Ezeknek a hiedelmeknek a nagy része a vallásra és az északi hegyekben élő népek legendavilágára épül. Ilyen hely a Központi-Mátra egyik legszebb kilátópontja, a Vércverés is, mely egy, a két világ ötvözetéből kialakult legendát őriz.
Őszi látkép Parádsasvárra
A Vércverés a Mátra-nyeregtől mindössze 2 km távolságra található hegycsúcs, melyet a Központi-Mátra egyik legszebb kilátópontjaként tartanak számon. Nem csoda, hiszen a Parádi-medencén túl a Bükkig és a Tátráig is ellátni. Galyatetőről és Mátraházáról is (mindkét oldalról erős emelkedővel!) az Országos Kéktúra útvonalán közelíthető meg.
Erős emelkedővel vezet az út a csúcsra a nyugati oldalon
A hely legendájában főszerepet játszanak a magyar mitológia sötét démonai, a lúdvércek, mai, ismertebb nevükön a lidércek. A magyar hitvilágban jelentése leggyakoribb értelemben a kísértetre vagy boszorkányra utal, ábrázolása legtöbbször magas, arcát nem látható, fekete csuklyás alakként jelenik meg, kinek lakhelye többnyire az erdő. Eredete egészen az ősmagyar vallásig vezethető vissza, miszerint a lúdvérc a gonosz szellem, a hazugság, erőszak és rossz gondolatok okozója. Már korabeli feljegyzésekben is sötét, szakadt, csuklyás lepelben ábrázolják, hosszú palástja alól lúdlábak lógnak ki - ez feltételezhetően az ártó alak más világból való származására, az embertől való különbözésre utal. Kinézete miatt sokan azonosítják a "Kaszással", de ez a következtetés téves, ugyanis a lidérc nem egyenlő a halál alakjával. Jobban összefüggésbe hozható azonban a mumussal, ugyanis sötét, csuklyás megjelenése okán gyakran ijesztgették vele a gyerekeket is.
Erős emelkedővel vezet az út a csúcsra a nyugati oldalon
A hely legendájában főszerepet játszanak a magyar mitológia sötét démonai, a lúdvércek, mai, ismertebb nevükön a lidércek. A magyar hitvilágban jelentése leggyakoribb értelemben a kísértetre vagy boszorkányra utal, ábrázolása legtöbbször magas, arcát nem látható, fekete csuklyás alakként jelenik meg, kinek lakhelye többnyire az erdő. Eredete egészen az ősmagyar vallásig vezethető vissza, miszerint a lúdvérc a gonosz szellem, a hazugság, erőszak és rossz gondolatok okozója. Már korabeli feljegyzésekben is sötét, szakadt, csuklyás lepelben ábrázolják, hosszú palástja alól lúdlábak lógnak ki - ez feltételezhetően az ártó alak más világból való származására, az embertől való különbözésre utal. Kinézete miatt sokan azonosítják a "Kaszással", de ez a következtetés téves, ugyanis a lidérc nem egyenlő a halál alakjával. Jobban összefüggésbe hozható azonban a mumussal, ugyanis sötét, csuklyás megjelenése okán gyakran ijesztgették vele a gyerekeket is.
Minden nép folklórja megegyezik abban, hogy gonosz természete miatt minél hamarabb meg kell szabadulni tőle.
Lidércek ábrázolása - az erdő rémei, az erdőszéli falvak lakosságának rosszakarói
A legenda szerint a Parádi-medence falvait egykor három sötét lúdvérc uralta, akiknek lakhelye a Parádsasvár feletti hegcsúcson volt, ahonnan kiválóan szemmel tudták tartani a lakosságot. Az emberek a rendszeres félelemet és a lúdvércek folytonos ártó tevékenységét megelégelve Szűz Mária segítségért kérték a gonosz szellemektől való megszabadításra. A Szűzanya meghallgatta a Mátralábánál élő dolgos, derék emberek fohászát, és a Mennyországból a hegy csúcsára leereszkedve örökre elűzte az ártó démonokat. Azóta ezt a helyet a Lúdvércek vereségének, egyszerűbben Vércverésnek nevezik.
A Vércverés szomszédságában egy Boszorkány-erdő is található, melynek története korábban már szerepelt a "Minden napra egy legenda" sorozatban. Ide kattintva újra elolvashatjátok.
Boszorkány-erdő a Vércverés déli oldalán
Lidércek ábrázolása - az erdő rémei, az erdőszéli falvak lakosságának rosszakarói
A legenda szerint a Parádi-medence falvait egykor három sötét lúdvérc uralta, akiknek lakhelye a Parádsasvár feletti hegcsúcson volt, ahonnan kiválóan szemmel tudták tartani a lakosságot. Az emberek a rendszeres félelemet és a lúdvércek folytonos ártó tevékenységét megelégelve Szűz Mária segítségért kérték a gonosz szellemektől való megszabadításra. A Szűzanya meghallgatta a Mátralábánál élő dolgos, derék emberek fohászát, és a Mennyországból a hegy csúcsára leereszkedve örökre elűzte az ártó démonokat. Azóta ezt a helyet a Lúdvércek vereségének, egyszerűbben Vércverésnek nevezik.
A Vércverés szomszédságában egy Boszorkány-erdő is található, melynek története korábban már szerepelt a "Minden napra egy legenda" sorozatban. Ide kattintva újra elolvashatjátok.
Boszorkány-erdő a Vércverés déli oldalán
Ha tetszett, oszd meg másokkal is!
Kapcsolat: I love Mátra faceboook hivatalos oldal
e-mail: ilovematra.ilovehungary@gmail.com
Írta: Demecs Norbi
Készült: 2016. 07. 13.
Holnap ismét egy újabb legenda a Mátrából...
Köszönöm Norbikám, örülök hogy olvashattam.Sokszor jöttem, mentem már arra de erről nem tudtam semmit.
VálaszTörlésKoszonet a tema kibontasaert. Igy a gyonyoru hely es a turazas sajatos hangulata meg izgalmasabb
VálaszTörlés