Minden napra egy legenda: Kőris-mocsár

Zúgó mocsár a Mátrában

A ma már mocsárnak sem igazán mondható "Kőris-mocsár" láprét Kékestető északi oldalában, a Sombokor meredek falának aljában található. Legendája egy népi megfigyeléshez köthető.

Egykor ez a terület is egy valódi jégkorszaki eredetű, felszínmozgással kialakult "hepe-tó" volt, a "Zöld-tó" nevet viselte. Maga a meder valószínűleg egy nagyméretű hegycsuszamlás következtében, mintegy 10 ezer évvel ezelőtt alakulhatott ki. Bár a terület a "Kőris-mocsár" nevet viseli, de ma már nem igazi mocsár. Ha egy tóban kedvezőek az életkörülmények, akkor az élőlények egyre jobban elszaporodnak, s ez egy idő után a szükséges feltételek romlásához vezet: csökken az oxigén és a tápanyagok mennyisége, a bomlástermékek pedig felhalmozódnak. a folyamat kezdeti állapota, mikor még a szabad vízfelszín jellemzően megmarad, de az elszaporodó apró élőlények miatt a tó tisztasága jelentősen romlik. A későbbiekben az elhaló és felhalmozódó szerves anyagoknak köszönhetően a tómedence egyre sekélyebbé válik és már belső részein is megjelennek a fenékhez rögzülő növények. Így lesz először fertő, majd mocsár és láp. Végül pedig, amikor már a tőzeges aljzatot teljes mértékben befedi a növényzet - helyenként a fák, bokrok is megjelennek - láprét alakul ki. Ez a tavak természetes feltöltődési folyamata, jelenleg a Kőris-mocsár is ebben a "láprét" állapotban van.

A láprétté alakult Kőris-mocsár

"A közeli mocsaras helyet nemzedékek óta Kőris-mocsárnak nevezik, és az alábbi hagyomány fűződik hozzá: Három-négy falun át hallani a zúgását. Erről tudják, hogy időjárás változás lesz."
A néphagyomány nem alaptalan. A fenti, nemzedékek óta ismert szóbeszédben foglalt "három-négy falu" a Parádi-medence falvaira, a mocsártól légvonalban mindössze pár kilométernyi távolságra található Parádsasvárra, Parádóhutára, Parádra és Parádfürdőre utal. Ez a zúgás olykor-olykor a mai napig hallható. Magyarázata, hogy a láprét felett magasodó Sombokor meredek fala alá, a hirtelen változó tengerszint feletti magasságok miatt gyakran beszorul a szél és ez visszhangzó, zúgó hangot eredményez, mely Parádi-medencében gyakran hallható. Ha ezt a hangot hallották, valóban időjárás változás következett be.

A legendáról tájékoztató tábla ma már sajnos ilyen állapotban sincs

A láprétek sokszor értékes élőhelyek, sok ritka állat -és növényfajjal.
Egy ideig Magyarországon egyedül innen ismerték a védett növényként számon tartott, ritka előfordulású hegyi perjét (Poa remota). Más, számos védett fajnak ad még otthon a láprét, ilyen például a mocsári gólyahír (Caltha palustris) és a foltos szalamandra (Salamandra salamandra) is.

Foltos Szalamandra

Mocsári gólyahír

Érdekesség: A Kőris-mocsártól délre található (jelzetlen úton kb. 200 m) a régi Kékes-Parád lesiklópálya indulópontja, melyen egykor majdnem egészen Parádig lehetett lecsúszni. Ezt a pályát egy sífutóút kötötte össze az Északi-sípályával, mely az erdőrezervátumon keresztül haladt át. Ennek nyomai még ma is látszanak a mocsár mellett.