Minden napra egy legenda: Vércverés

A mátrai lúdvércek bukásának legendája

Hazánk hegyvidékei és régiói közül a Mátra és a Mátravidék rendelkezik az egyik leggazdagabb monda-és legendavilággal. Ezeknek a hiedelmeknek a nagy része a vallásra és az északi hegyekben élő népek legendavilágára épül. Ilyen hely a Központi-Mátra egyik legszebb kilátópontja, a Vércverés is, mely egy, a két világ ötvözetéből kialakult legendát őriz. 

Őszi látkép Parádsasvárra

A Vércverés a Mátra-nyeregtől mindössze 2 km távolságra található hegycsúcs, melyet a Központi-Mátra egyik legszebb kilátópontjaként tartanak számon. Nem csoda, hiszen a Parádi-medencén túl a Bükkig és a Tátráig is ellátni. Galyatetőről és Mátraházáról is (mindkét oldalról erős emelkedővel!) az Országos Kéktúra útvonalán közelíthető meg.


Erős emelkedővel vezet az út a csúcsra a nyugati oldalon 

A hely legendájában főszerepet játszanak a magyar mitológia sötét démonai, a lúdvércek, mai, ismertebb nevükön a lidércek. A magyar hitvilágban jelentése leggyakoribb értelemben a kísértetre vagy boszorkányra utal, ábrázolása legtöbbször magas, arcát nem látható, fekete csuklyás alakként jelenik meg, kinek lakhelye többnyire az erdő. Eredete egészen az ősmagyar vallásig vezethető vissza, miszerint a lúdvérc a gonosz szellem, a hazugság, erőszak és rossz gondolatok okozója. Már korabeli feljegyzésekben is sötét, szakadt, csuklyás lepelben ábrázolják, hosszú palástja alól lúdlábak lógnak ki - ez feltételezhetően az ártó alak más világból való származására, az embertől való különbözésre utal. Kinézete miatt sokan azonosítják a "Kaszással", de ez a következtetés téves, ugyanis a lidérc nem egyenlő a halál alakjával. Jobban összefüggésbe hozható azonban a mumussal, ugyanis sötét, csuklyás megjelenése okán gyakran ijesztgették vele a gyerekeket is. 

Minden nép folklórja megegyezik abban, hogy gonosz természete miatt minél hamarabb meg kell szabadulni tőle.


Lidércek ábrázolása - az erdő rémei, az erdőszéli falvak lakosságának rosszakarói 

A legenda szerint a Parádi-medence falvait egykor három sötét lúdvérc uralta, akiknek lakhelye a Parádsasvár feletti hegcsúcson volt, ahonnan kiválóan szemmel tudták tartani a lakosságot. Az emberek a rendszeres félelemet és a lúdvércek folytonos ártó tevékenységét  megelégelve Szűz Mária segítségért kérték a gonosz szellemektől való megszabadításra. A Szűzanya meghallgatta a Mátralábánál élő dolgos, derék emberek fohászát, és a Mennyországból a hegy csúcsára leereszkedve örökre elűzte az ártó démonokat. Azóta ezt a helyet a Lúdvércek vereségének, egyszerűbben Vércverésnek nevezik.

A Vércverés szomszédságában egy Boszorkány-erdő is található, melynek története korábban már szerepelt a "Minden napra egy legenda" sorozatban. Ide kattintva újra elolvashatjátok.


Boszorkány-erdő a Vércverés déli oldalán

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!

Kapcsolat: I love Mátra faceboook hivatalos oldal 

I love Mátra csoport - még családiasabb hangulatban a Mátra rajongók 

e-mail: ilovematra.ilovehungary@gmail.com

Írta: Demecs Norbi 

Készült: 2016. 07. 13.

Holnap ismét egy újabb legenda a Mátrából... 

Minden napra egy legenda: Rákóczi-forrás

A fejedelem vize 

A Rákóczi-forrás a Mátra egyik legismertebb, legtisztább és ásványi anyagokban leggazdagabb vize. Kiváló minősége és könnyű megközelíthetőségének köszönhetően még az Alföldőr is rendszeresen érkeznek felkeresésére.



A forrást 1929-ben foglalta a Mátra Egylet. A forrás Közel-kút néven már korábban is ismert volt. Ez az elnevezés a Benéhez (a mai Mátrafüred) való közelségre utalt, ugyanis akkoriban valóban ez a forrás volt legközelebb Mátrafüredhez. A forrás vízgyűjtő medrét kimélyítették, a víz elvezetésére kőből vízelvezető csatornát építettek és pár méteres hosszban mesterséges patakmedret hoztak léte, amelyben a forrás vize Máriácska felé folyhatott, a jellegzetes kemény mátrai andezitből a forrás felé támfalat emeltek, mely megóvta a vizet a hegyoldalból leguruló kövek és hordalékok szennyezésétől. A forrás új nevét a helyiek körében élő régi legenda után kapta.



A legenda szerint II. Rákóczi Ferenc utazásai gyakran a Mátrán keresztül vezettek. (Ennek bizonyságot és emléket ad a sárga sáv jelzésen haladó Rákóczi turistaút is). A fejedelem gyakran pihent meg a forrásnál és előszeretettel fogyasztotta annak vizét. A szabadságharc bukása után Rákóczi legkedveltebb útvonalán haladva hagyta el az országot, mely a forrást is érintette. Ekkor ivott utoljára a forrás vizéből kísérő csapatának társaságában. A Rákóczit kísérő kuruc csapat a magyar határánál elvált az egykori fejedelmétől, majd visszatértek a Tokaj-Hegyaljára. Azonban a hazafelé úton még egyszer ittak a forrás vizéből, de ekkor már csak búsultak, hiszen Rákóczi már nem volt velük.



Ennek a legendának állított emléket az 1929-es foglaláson látható dombormű is, mely egy lovát itató búsuló kuruc katonát ábrázolt. Ez a dombormű a háborúban sajnos elpusztult, a felújításkor már a fejedelem portájának domborművét helyezték el a támfalon.
Pár éve a dombormű alatti táblán a gyöngyössolymosi Tóth János forráshoz írt verse is olvasható:

"A forrás szava

Számodra én vagyok az élet,
Ártón ne emeld rám kezed.
Féltőn óvjad tiszta forrásomat,
Gondosan ápold kanyargós utamat.
Ne okozz magadnak álmatlan éjszakát,
Mert aki nekem, az magának árt." 

A Rákóczi-forrás könnyű, mindössze 10 perces sétával Sástóról, a sárga + jelzésen érhető el. Mátraházáról a sárga sáv (Rákóczi turistaút) jelzésen ereszkedhetünk le hozzá, Mátrafüredről pedig a piros kör jelzésen érjük el, kis kaptatóval.
Az elmúlt években a forrás körül tűzrakóhelyet, padokat és esőházat is létesítettek, így az arra járó turista kényelmesen megpihenhet itt.
A forrásvíz kiváló minőségének hamar híre ment. Napjainkban már nemcsak a Mátravidékről, hanem távolabbi régiókból, Egerből, a fővárosból de még az Alföldről is érkeznek ide emberek, akik kannaszámra hordják a vizet főzés, mosás, tisztálkodás és természetesen fogyasztás céljából.
A vizet egyes készítményekhez a gyógyszeripar is felhasználja.

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!

Kapcsolat: I love Mátra faceboook hivatalos oldal 

I love Mátra csoport - még családiasabb hangulatban a Mátra rajongók 

e-mail: ilovematra.ilovehungary@gmail.com

Írta: Demecs Norbi 

Készült: 2016. 07. 12.

Holnap ismét egy újabb legenda a Mátrából... 

Minden napra egy legenda: Máriácska

Sziklaoltár az erdőben 

Máriácska varázserejének legendája

"Állj meg vándor, ki erre mégy, 

mondd szívedből: Üdvözlégy!"

Az alábbi sorok olvashatóak a Mátrafüredtől kb. 10 perc sétaidőnyire található Máriácska elnevezést viselő zarándokhely sziklaoltárának falán. Bár sokan kételkednek abban, hogy létezhet bármilyen külső erő, amely a világot mozgatja, még sincs olyan ember, akinek szívébe e két sor ne csalna melegséget és szeretetet.

A Bene-vár hegyének lábánál megbúvó Máriácska elnevezésű hely -mely sokak állítása szerint különleges energiákkal, gyógyító erővel bír - már több száz éve vonzza a zarándokokat, gyógyulni vágyókat és érdeklődőket. 1713-ban rendezték meg először ezen a helyen a híres "Bene-búcsút", melyre nem csak Magyarország lakosai, de a határainkon túl élők is százával özönlöttek. A búcsú alkalmából rendezett körmenet reggel Gyöngyösről indult, majd délután ért Máriácskára, ahol rendszerint erdei szentmisét mondtak. Az akkor már ismert zarándokhelyről úgy tartották, hogy a patakok összefolyása olyan energiákat szabadít fel, mely az égiek áldásával gyógyító erővel bír. Nem csak a Bene-búcsúk alkalmával érkeztek betegek, bénák, vakok akik elmondásuk szerint a Bene-patak ágainak összefolyásában való fürdésnek és az itt elmondott fohászoknak köszönhették gyógyulásukat. 1948-tól a kommunisták betiltották a Bene-búcsút, mely így egészen a rendszerváltásig nem is került megrendezésre.



A Máriácskán található sziklabarlangot a gyomorbajából kigyógyult gyöngyösi adótiszt, Kossa József és családja létesítette 1903-ban. A legenda úgy tartja, hogy az orvosok szerint a férfinek gyógyíthatatlan gyomorbetegsége volt, mindössze pár hetet jósoltak neki. Kossa József bánatában a legendás patakok összefolyásához zarándokolt el, ahol imát mondott, és kérte a Szűz Máriát, segítsen rajta. A férfi Máriácskánál tett látogatása után, egyik napról a másikra kigyógyult halálos betegségéből, így hálából az itt található Szűz Mária szobornak egy sziklabarlangot vájatott a hegyoldalban, amelyben elhelyezte azt.
A barlang felett álló Krisztus-kőfeszületet nemsokkal később, 1911-ben Gyöngyös városának önkormányzata állíttatta.
Balra, a hegyoldalban álló kőoszlop Szent Kristóf szobrának ad otthon, aki az utazók, zarándokok védőszentje. Ennek felújítását 2011-ben a Mátrafüredért Természetvédelmi és Turisztikai Alapítvány végezte Szent Mihály havában.



Kossa József hihetetlen gyógyulása óta Máriácska nevéhez számtalan csodás felépülés fűződik. A sziklabarlang előtti kőből rakott falon elhelyezett márvány táblák alapján megtudhatjuk, kinek és mikor segített a kegyes Szűzanya.
Máriácska felkeresése a nem vallásos kirándulók, látogatók számára is bátran ajánlott. Mátrafüredtől könnyű sétával, Sástóról vagy Mátraházáról kellemes túrával érhető el. Minden évszakban megigéző  a hely szépsége, tavasszal az ébredező természet, nyáron a patakvíz ontotta hűvös, ősszel a levelek színkavalkádja, télen a jégcsapok varázslatos világa fogad itt minket. Az oltár előtt elhelyezett padokon megpihenhetünk, emlékül egy mécses gyújtására is van lehetőségünk. Mátrafüredről és Mátraházáról a piros sáv illetve a piros kör jelzésen, Sástóról a sárga + jelzésen juthatunk el Máriácskára.

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!

Kapcsolat: I love Mátra faceboook hivatalos oldal 

I love Mátra csoport - még családiasabb hangulatban a Mátra rajongók 

e-mail: ilovematra.ilovehungary@gmail.com

Írta: Demecs Norbi 

Készült: 2016. 07. 11.

Holnap ismét egy újabb legenda a Mátrából... 

Minden napra egy legenda: Három falu temploma

A Három falu templomának legendája 

"Terméskő falvértezetében, 

Szürkén, majdnem fenyegetőn, 

Égbeszúró háromszög fejjel 

Áll a templom a hegytetőn.

Várnak néznéd: három falucska 

Süvegeli a zord tetőt: 

A fakanál-faragók népe 

Meg a szénégetők.

Lent, lent a völgyben mind a három, 

Ide nem jő fel senki se; 

Egyszer évben ha felsírallik 

Falai közt a szentmise."
részlet: Sík Sándor - Jézus a Mátrában

Már Sík Sándort, híres költőnket is megihlette a Felső-Mátra legismertebb kápolnája, a Három falu temploma. Bár verésben a templom különös nevének eredetére nem tér ki, de a mai cikkben ez is megfejtésre kerül. 

A Mátra egyik jelképét, a Mátraszentlászló határában álló kápolnát 1942-ben szentelték fel, mely a Hevesi Sándor egri építészmérnök tervei alapján épült, neobarokk stílusban. Ez volt a Felső-Mátra első temploma. Anyaga rusztikusan rakott terméskő (természetesen a kemény mátrai andezit), a főoltárkép a templom védőszentjét s az egyik szent falu névadóját, Szent István királyt ábrázolja, mely Kátai Mihály, egri festőművész alkotása. 

A legenda szerint a három szent falu (Mátraszentimre, Mátraszentlászló és Mátraszentistván) lakossága nem tudott dűlőre jutni azzal kapcsolatban, hogy melyik faluban, kinek a tulajdonában épüljön fel a környék első, egyetlen temploma. Az egri érsek döntésére az építkezést egy külterületi magaslaton, a Sztepán-réten kezdték meg 1938-ban. Az 1942-ben felszentelésre került templom nem csak a szlovákok lakta települések építészeti stílusától eltérő motívumai miatt, hanem helyrajzi precizitása és pontossága miatt is kiemelkedő látványosságnak számít a mai napig: az épület a három falutól egyenlő távolságra, a falvak akkori közigazgatási határainak mértani középpontjában áll. A templom aprócska tornyát mindhárom szent falu valamely pontjáról látni lehet. 

A Három falu temploma az évtizedek során - szép környezetben való fekvése és legendája miatt - kedvelt turisztikai célponttá vált a Mátrában. Mindhárom faluból könnyű túraúton, rövid sétával megközelíthető. Legegyszerűbben a kék + jelzést követve érjük el. 2015-ben a templom körül  stációkat emeltek.

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!

Kapcsolat: I love Mátra faceboook hivatalos oldal 
I love Mátra csoport - még családiasabb hangulatban a Mátra rajongók 
e-mail: ilovematra.ilovehungary@gmail.com

Írta: Demecs Norbi 
Készült: 2016. 07. 08.

Hétfőn (07.11.) ismét egy újabb legenda a Mátrából... 

Minden napra egy legenda: Boszorkány-erdők

Boszorkány-erdők a Mátrában

Mátrában tett túráink során számtalanszor haladunk el sűrű, sötét, áttekinthetetlen, sokszor félelmetesnek bizonyuló erdősségek mellet, sokszor jelentőséget nem is tulajdonítva ezeknek. Nem is gondolnánk, hogy egy ilyen erdőnek bármi jelentősége is van, pedig a mátrai hitvilágban az egyik legmeghatározóbb szerepet töltik be.

A boszorkány-erdő név eredete egészen a középkorig nyúlik vissza. Ahogy egész Európában, ebben a korban hazánkban is nagy erőkkel üldözték a boszorkányokat és eretnekeket. Boszorkány megnevezés alatt olyan nőalakot értünk, aki az átlagnál valamivel jobb vagy több képességgel rendelkezett, eszesebb és ügyesebb volt más embereknél - ezt az egyház nem bírta megérteni és elviselni: állításuk szerint tudásuk és képességük egy ismeretlen világból származó gonosz hatalomtól ered, melynek nem szabad teret engedni. Ezért ezeket az asszonyokat elfogták és valamilyen próbatétel elé állították őket. Mivel valós túlvilági képességgel egyikük sem rendelkezett, így ezeken a próbatételeken többnyire életüket vesztették. Ha valaki mégis kiállta a próbát, azt felakasztották vagy máglyán elégették. Azonban akadtak olyan asszonyok, akiknek sikerült a kivégzés elől elszöknie, nekik viszont menekülniük kellett, mert az egyház által "rájuk ragasztott bélyeg" miatt már sehol nem ismerték volna el őket egyenrangúnak. 

Az ilyen számkivetett asszonyok a sűrű, áthatolhatatlan erdők mélyére menekültek,ugyanis az egyház keze ide már nem ért el: féltek a sötét erdők hiedelmek és szóbeszédek szerinti gonosz lakóitól, így az ide menekült "boszorkányokat" sorsukra hagyták. Ebbe a szörnyű helyzetbe kényszerített asszonyok az erdőben bár összefogtak, gyűjtögettek, rozoga viskókat építettek, de a megfelelő életkörülmények hiánya miatt pár hónapon belül meghaltak. 

Az 1848-49-es szabadságharc bukását követően a boszorkány-erdők legendája újra életbe lépett, azonban ekkor már bujdosók-erdeje néven. A szabadságharcból vesztesen kikerült magyar katonák egy része a Mátra hatalmas, olykor áttekinthetetlen erdősségeiben bujdosott el a forradalom megtorlásának "kalapácsütése" elől. A Mátra ebben a korszakban betyárokkal is megtelt, akik a szegények javára ijesztgették és fosztogatták a gazdagokat. Leghíresebb képviselőjük Vidróczki Márton volt.

Vidróczki Márton, a híres mátrai betyár életéről regény is született Balogh Béni által

Tehát a Mátra valahány sűrű, sötét erdejét a hitvilág összefoglaló néven boszorkány- illetve bujdosók-erdejének nevezi. 

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!

Kapcsolat: I love Mátra faceboook hivatalos oldal 
I love Mátra csoport - még családiasabb hangulatban a Mátra rajongók 
e-mail: ilovematra.ilovehungary@gmail.com

Írta: Demecs Norbi 
Készült: 2016. 07. 07. 

Holnap ismét egy újabb legenda a Mátrából....

Minden napra egy legenda: Gabi-halála

Gabi, a favágó története

Gabi-halála. A név, amely első látásra/hallásra egyesekből ellenérzéseket válthat ki, másokban hatalmas kíváncsiságot ébreszt. De vajon tényleg van okunk tartani a hely felkeresésétől, hitelt adni ennek a nem mindennapi földrajzi névnek? 

Gabi-halála egy 772 m magas csúcs, mindössze pár száz méterrel Kékestető alatt, az Északi-sípálya aljának szomszédságában a kék és sárga + turistajelzések találkozásánál. Könnyen megközelíthető Kékestetőről leereszkedve, vagy Mátraházáról, az Alsó-Pince-úton, mely egészen idáig -át az erdőrezervátumon- rengeteg látnivalót tár elénk. 

A legenda úgy tartja, hogy egy Gábor nevű favágó -rejtélyes körülmények között- ezen a helyen veszítette életét. "Kocsival lóval beesett egy Gábor nevű" - tartja a szájhagyomány. E rövidke sor arra utal, hogy a legelfogadottabbnak és legvalószínűbbnek tartott történet szerint Gabi szekerével, annak rakományával és lovával együtt az útkereszteződés mögötti szakadékba zuhant. Ezt a történetet a Parádi-medence lakossága alá is támasztja, azonban a baleset körülményeinek oka homályba vész. 

Az emberek élénk fantáziájának köszönhetően a hely nevének eredetéről számos elképzelés született már az elmúlt 86 évben:egyesek szerint Gabi egy szerelmi háromszögáldozata lett és bánatában itt végzett magával és kedvesével is, mások szerint Gabi az Északi-sípályáról letérve síelés közben eltévedt, rásötétedett és az éjszaka folyamán megfagyott, de születtek már olyan gondolatok is, hogy Gabi egy gyermek volt, aki a sziklák között játszott és így zuhant véletlenül a szakadékba, de állítják azt is, hogy Gabi nem is ember, hanem a favágó lova volt, aki itt pusztult el. 

Ami biztos: A rejtélyek övezte baleset 1930-ban történt, ugyanis az 1929-ben kiadott királyi térkép (akkoriban ez volt Magyarország legpontosabb, legalaposabb térképe) még nem, de az 1930-as térkép már jelöli Gabi-halálát a térképen. Egyes szóbeszédek még arról is mesélnek, hogy valóban megtalálták ezen a helyen egy férfi holttestét.

Egy kis tudomány: Sokan nem tartják elfogadottnak a térképen illetve a helyszínen elhelyezett táblán olvasható Gabi-halála elnevezést, ugyanis állításuk szerint a "Gabi halála" egy tulajdonnév, így az nem egybeírandó. Észrevételük jogos, azonban a "Gabi-halála" szókapcsolat itt nem a szerencsétlen baleset nevére, hanem az ezután elnevezett 772 m magas csúcsra, egy földrajzi névre utal, így a "Gabi-halála" kötőjellel írt megnevezés teljesen hibátlan. 

A baleset helyszínén 2010-ben felújításokat végeztek, így új tábla és egy kereszt kerül kihelyezésre.
A szépen rendbe hozott emlékhely azóta még több túrázót, érdeklődőt csalogat az egyébként csodálatos környezetben fekvő helyszínre.

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!

Kapcsolat: I love Mátra faceboook hivatalos oldal 
I love Mátra csoport - még családiasabb hangulatban a Mátra rajongók 
e-mail: ilovematra.ilovehungary@gmail.com

Írta: Demecs Norbi 
Készült: 2016. 07. 06.

Holnap ismét egy újabb legenda a Mátrából....

A tavaszi Mátra ködösen is szemet gyönyörködtető

Ha esik az eső vagy éppen ködös, nyálkás idő uralkodik sokan inkább ki sem teszik a lábukat a lakásból, pedig az erdő ilyenkor is számtalan csodát rejteget számunkra. Rossz idő esetén is érdemes útnak indulni, túrázni vagy csak sétálni egyet a felfrissült levegőn, nem fog senkit csalódás érni. Az alábbi cikkben megmutatom, milyen varázslatos a ködös Mátra tavasszal (is). 

Az ilyen esős, ködös helyzetek esetén ajánlom az általam nemrégiben bejárt útvonalat, amely ködös, esős idő esetén is viszonylag könnyen járható, emellett látnivalókban is bővelkedik Kékestető és Sástó között. Könnyű túránk induló állomásaként válasszuk hazánk legmagasabb pontját, Kékestetőt. Az Angyalok tisztásának jobb oldalán térjünk rá az Országos Kék jelzésre. Az egykori Csonka-villáig utunkat egy csodaszép magashegyi bükkerdő kíséri. A villa után az ösvény erősen ereszkedik, itt ügyeljünk az óvatosságra, csoportos túrázás esetén társainkra is. Utunk a Sötét-lápa-nyeregig ereszkedik, amely kiváló helyszíne egy kis pihenőnek vagy ebédszünetnek. 

TUDTÁTOK? Az 1014 m magas Kékesen áll hazánk egyik legmagasabb épülete, az 180 magas TV-torony, melynek legalsó szintjén nemrégiben felújított zárt kilátó és körpresszó, felette pedig nyitott kilátóterasz működik, kb. 45 méteres magasságban. A tornyot jelenleg az Antenna Hungária ZRt. üzemelteti. 

A Sötét-lápa-nyergében tett rövid pihenő vagy ebédszünet után választhatunk: Utunkat folytatjuk a célállomás, Sástó felé, vagy előtte teszünk egy rövidke, alig fél órás kitérőt a közeli Sas-kőre. Bár a 899 m magas andezitcsúcs a csodálatos panorámájáról híres, útközben sok látnivalóval - az Erzsébet-sziklával és a Szent Erzsébet kereszttel, vörösfenyő erdőkkel, a Béka-kővel, a Sas-kőn található, a háborúban elesett turistáknak emléket állító kőgúlával és számtalan vadvirággal - találkozhatunk.

A Béka-kő
Sas-kő felé a Kék-en

Sziklacsoport a Sas-kő alatt

A Sas-kőtől ugyan azon az úton térünk vissza a Sötét-lápa-nyergébe, amelyen odáig elmentünk. A nyeregből egy teljesen sima, jelzeten erdészeti úton úton indulunk tovább a gerinc jobb oldalán. Ezt a ma már erdészek által használt utat egykor a sífutók részére alakították ki. Az út bár jelzetlen, de eltéveszthetetlen, ugyanis végig a keréknyomot követjük. Mellettünk balra a gerinc magasodik, jobbra kisebb szakadékok és szép bükkerdő található. Az egykori sífutó út keresztezi az Északi-sípályát majd a Sombokor elnevezésű kisebb tisztásra érkezünk. Itt ismét jelzett turistautakkal futunk össze, azonban túránkat továbbra is a jelzetlen sífutó ösvényen folytatjuk, így hamarosan a Déli-sípályára érkezünk ki.

Úton a Sombokorról a Déli-sípálya felé

A Déli-sípályára megérkezve ismét az Országos Kék jelzésre érünk. Itt jobbra fordulunk, utunkat először a Veronika-rét (alsó buszforduló), majd Mátraháza irányába folytatjuk. Egészen a felvonó drótkötélpálya aljáig vissza-vissza pillanthatunk a Kékesre. Ha szerencsénk van, láthatjuk a ködből kiemelkedő TV-tornyot.

Ködös hangulatok a Déli-sípályán

A Déli-sípályára megérkezve ismét az Országos Kék jelzésre érünk. Itt jobbra fordulunk, utunkat először a Veronika-rét (alsó buszforduló), majd Mátraháza irányába folytatjuk. Egészen a felvonó drótkötélpálya aljáig vissza-vissza pillanthatunk a Kékesre. Ha szerencsénk van, láthatjuk a ködből kiemelkedő TV-tornyot.

TUDTÁTOK? A foltos szalamandra (Salamandra salamandra) a kétéltűek osztályába tartozó, Európában jól ismert, védett állat. 14–20 cm hosszúságú állat. Feje széles, orra lekerekített, kiugró sötét szemei és hosszúkás fültőmirigy-dudorai vannak. Rövid, vaskos végtagjai a mellsőkön négy, a hátsókon öt rövid ujjal rendelkeznek. Mindkét nem teste hát-hasi irányban enyhén lapított, a farok hengeres. Háta közepén két sorban mirigyek találhatók. Alapszíne nedvesen csillogó mélyfekete, hasa jellemzően szürkésfekete vagy feketésbarna. Mintázata változatos: az élénksárga szinte bármilyen árnyalatát viselheti egészen a vörösig, foltokkal és csíkokkal is. Foltjainak a száma, alakja, elhelyezkedése egyedileg változik. Élénk színe enyhén mérgező bőrére hívja fel a figyelmet. A halántékán lévő fekete pöttyökkel tarkított mirigyekben termelődő váladék szembe vagy szájba jutva nyálkahártyagyulladást okoz. Ennek egyik összetevője a szalamandrin alkaloida, mely az emlősöknél izomrángást, magas vérnyomást és szapora légzést okoz.

Mátraházára érve elhagyjuk az Országos Kék jelzést, helyette a sárga + jelzést követjük. Az Állami Gyógyintézet kőkapujánál rövid aszfaltos úton tett gyaloglás után, a 24-es főutat keresztezve ismét visszatérünk az erdőbe. Hamarosan megérkezünk egy forráshoz, mely a Farkas-kút nevet viseli. Itt szépen kialakított pihenőhelyen akár ismét meg is pihenhetünk. Mindenképpen érdemes kortyolnunk a Farkas-kút hűsítő vízéből, ugyanis Rákóczi-forrás és a Szent László-forrás vízével együtt ez a Mátra egyik legtisztább és legfinomabb forrásvize. Farkas-kúttól alig negyed óra alatt érünk át  túránk célpontjára, Sástóra. A 2014-ben felújított üdülőhelyhez egy ötletesen, igényesen kialakított játékos tansövényen át vezet az út. Aki Kékestetőn hagyta az autót, a Turisztikai központ bejárata előtt található buszmegállóból induló helyközi járatokkal könnyen visszajuthat a csúcsra, bátrabbak és gyakorlottabbak gyalog is nekivághatnak. Aki autóbusszal érkezett, szintén a Turisztikai központ előtt található buszmegállóból induló járatokkal indulhat a számára megfelelő irányba.

A sárga + jelzésen Sástó felé

Farkas-kút

Köszönöm, hogy elolvastad a cikket. Ha tetszett jelezd ezt egy kedveléssel vagy megosztással. Látogass el az I ♥ Mátra facebook oldalára nap mint nap friss fotókért, hírekért, túrákért, érdekességekért.

Jó túrázást, szép élményeket kívánok! Demecs Norbi - túravezető, főszerkesztő