Minden napra egy legenda: Szent László-forrás

A sziklából fakasztott víz

I. László, ismertebb nevén Szent László királyunkhoz számos legenda és monda fűződik. A források szerint László erőskezű, hatalmas termetű férfi volt, aki már puszta megjelenésével is kiemelkedett a többi ember közül. A harcokban, csatákban való jártassága, végtelen bátorsága páratlannak számított, így hamar vált nagyon népszerűvé. A csatákat nem csak várából irányította, személyesen vett részt a harcokban, példát mutatva és ösztönözve ezzel seregét. Ám nem csak ereje, de éles eszéről, erkölcsösségéről és erényességéről, vallásosságáról is híres volt.  A hiedelmek szerint képességei, becsületessége, segítőkészsége és igazságossága miatt Isten a kegyeibe fogadta Őt és ha bajbajutott, segített a királyon és seregén.



Egyszer egy hegyen ment László király a vitézeivel. A Nap forrón sütött le a földre. A fák levelei elfonnyadtak, a fú kiégett és nem volt víz se közel, se távol. László király vitézei majd meghaltak a szomjúságtól. A nyelvük már odaszáradt a szájpadlásukhoz. A király, látva vitézei szenvedését, az  ég felé emelte szemeit. Imára kulcsolta össze kezét, s halkan imádkozott. A vitézek is letérdepeltek, ők is imádkoztak. László király odament egy közeli sziklához, s megérintette a kardjával. Ebben a pillanatban a szikla oldalából kristálytiszta forrás buggyant ki. A napfény ezerféle színben játszott a jéghideg vízen, mintha csalogatta volna a szomjas vitézeket. Immár vége volt a szomjúságégető kínjának. A vitézek sisakjaikba fogták fel az üdítő vizet és nagy mohósággal ittak belőle. Az Isten újra megmutatta, hogy milyen kedves neki László király.


Vízfakasztó László király 

A Szent László forrás a Központi-Mátra legismertebb, legjobb vize a Rákóczi-forrás után. A Kékestető oldalából érkező csapadékvizet gyűjti össze. A forrás vize biztosítja (a Csór-réti víztározóból érkező víz mellett) Mátraháza és az Állami Gyógyintézet vízellátását. A szanatórium betegei (is) gyakran keresik fel a forrást, melynek magas ásványi anyag tartalma pozitív élettani hatásokat eredményez. A vizet egyes készítményekhez a gyógyszeripar is felhasználja. A Szent László-forrás -sok más kisebb forrással és érrel együtt- táplálja a Bene-patakot is. Mátraházáról a piros sáv majd egy rövid szakaszon a piros kör jelzésen közelíthető meg. A forrás körül pihenő -és tűzrakóhely is várja a túrázókat.

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!

Kapcsolat: I love Mátra faceboook hivatalos oldal 

I love Mátra csoport - még családiasabb hangulatban a Mátra rajongók 

e-mail: ilovematra.ilovehungary@gmail.com

Írta: Demecs Norbi 
Gaal Mózes nyomán

Készült: 2016. 07. 20.

Holnap ismét egy újabb legenda a Mátrából... 

Minden napra egy legenda: Kőris-mocsár

Zúgó mocsár a Mátrában

A ma már mocsárnak sem igazán mondható "Kőris-mocsár" láprét Kékestető északi oldalában, a Sombokor meredek falának aljában található. Legendája egy népi megfigyeléshez köthető.

Egykor ez a terület is egy valódi jégkorszaki eredetű, felszínmozgással kialakult "hepe-tó" volt, a "Zöld-tó" nevet viselte. Maga a meder valószínűleg egy nagyméretű hegycsuszamlás következtében, mintegy 10 ezer évvel ezelőtt alakulhatott ki. Bár a terület a "Kőris-mocsár" nevet viseli, de ma már nem igazi mocsár. Ha egy tóban kedvezőek az életkörülmények, akkor az élőlények egyre jobban elszaporodnak, s ez egy idő után a szükséges feltételek romlásához vezet: csökken az oxigén és a tápanyagok mennyisége, a bomlástermékek pedig felhalmozódnak. a folyamat kezdeti állapota, mikor még a szabad vízfelszín jellemzően megmarad, de az elszaporodó apró élőlények miatt a tó tisztasága jelentősen romlik. A későbbiekben az elhaló és felhalmozódó szerves anyagoknak köszönhetően a tómedence egyre sekélyebbé válik és már belső részein is megjelennek a fenékhez rögzülő növények. Így lesz először fertő, majd mocsár és láp. Végül pedig, amikor már a tőzeges aljzatot teljes mértékben befedi a növényzet - helyenként a fák, bokrok is megjelennek - láprét alakul ki. Ez a tavak természetes feltöltődési folyamata, jelenleg a Kőris-mocsár is ebben a "láprét" állapotban van.


A láprétté alakult Kőris-mocsár

"A közeli mocsaras helyet nemzedékek óta Kőris-mocsárnak nevezik, és az alábbi hagyomány fűződik hozzá: Három-négy falun át hallani a zúgását. Erről tudják, hogy időjárás változás lesz."
A néphagyomány nem alaptalan. A fenti, nemzedékek óta ismert szóbeszédben foglalt "három-négy falu" a Parádi-medence falvaira, a mocsártól légvonalban mindössze pár kilométernyi távolságra található Parádsasvárra, Parádóhutára, Parádra és Parádfürdőre utal. Ez a zúgás olykor-olykor a mai napig hallható. Magyarázata, hogy a láprét felett magasodó Sombokor meredek fala alá, a hirtelen változó tengerszint feletti magasságok miatt gyakran beszorul a szél és ez visszhangzó, zúgó hangot eredményez, mely Parádi-medencében gyakran hallható. Ha ezt a hangot hallották, valóban időjárás változás következett be.


A legendáról tájékoztató tábla ma már sajnos ilyen állapotban sincs

A láprétek sokszor értékes élőhelyek, sok ritka állat -és növényfajjal.
Egy ideig Magyarországon egyedül innen ismerték a védett növényként számon tartott, ritka előfordulású hegyi perjét (Poa remota). Más, számos védett fajnak ad még otthon a láprét, ilyen például a mocsári gólyahír (Caltha palustris) és a foltos szalamandra (Salamandra salamandra) is.


Foltos Szalamandra 


Mocsári gólyahír 

Érdekesség: A Kőris-mocsártól délre található (jelzetlen úton kb. 200 m) a régi Kékes-Parád lesiklópálya indulópontja, melyen egykor majdnem egészen Parádig lehetett lecsúszni. Ezt a pályát egy sífutóút kötötte össze az Északi-sípályával, mely az erdőrezervátumon keresztül haladt át. Ennek nyomai még ma is látszanak a mocsár mellett.


A régi sípálya napjainkban

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!

Kapcsolat: I love Mátra faceboook hivatalos oldal 

I love Mátra csoport - még családiasabb hangulatban a Mátra rajongók 

e-mail: ilovematra.ilovehungary@gmail.com

Írta: Demecs Norbi 
A mocsár keletkezésével és állapotával kapcsolatos információkat Rusvai Katinak köszönhetjük! 

Készült: 2016. 07. 19.

Holnap ismét egy újabb legenda a Mátrából... 

Minden napra egy legenda: Vércverés

A mátrai lúdvércek bukásának legendája

Hazánk hegyvidékei és régiói közül a Mátra és a Mátravidék rendelkezik az egyik leggazdagabb monda-és legendavilággal. Ezeknek a hiedelmeknek a nagy része a vallásra és az északi hegyekben élő népek legendavilágára épül. Ilyen hely a Központi-Mátra egyik legszebb kilátópontja, a Vércverés is, mely egy, a két világ ötvözetéből kialakult legendát őriz. 

Őszi látkép Parádsasvárra

A Vércverés a Mátra-nyeregtől mindössze 2 km távolságra található hegycsúcs, melyet a Központi-Mátra egyik legszebb kilátópontjaként tartanak számon. Nem csoda, hiszen a Parádi-medencén túl a Bükkig és a Tátráig is ellátni. Galyatetőről és Mátraházáról is (mindkét oldalról erős emelkedővel!) az Országos Kéktúra útvonalán közelíthető meg.


Erős emelkedővel vezet az út a csúcsra a nyugati oldalon 

A hely legendájában főszerepet játszanak a magyar mitológia sötét démonai, a lúdvércek, mai, ismertebb nevükön a lidércek. A magyar hitvilágban jelentése leggyakoribb értelemben a kísértetre vagy boszorkányra utal, ábrázolása legtöbbször magas, arcát nem látható, fekete csuklyás alakként jelenik meg, kinek lakhelye többnyire az erdő. Eredete egészen az ősmagyar vallásig vezethető vissza, miszerint a lúdvérc a gonosz szellem, a hazugság, erőszak és rossz gondolatok okozója. Már korabeli feljegyzésekben is sötét, szakadt, csuklyás lepelben ábrázolják, hosszú palástja alól lúdlábak lógnak ki - ez feltételezhetően az ártó alak más világból való származására, az embertől való különbözésre utal. Kinézete miatt sokan azonosítják a "Kaszással", de ez a következtetés téves, ugyanis a lidérc nem egyenlő a halál alakjával. Jobban összefüggésbe hozható azonban a mumussal, ugyanis sötét, csuklyás megjelenése okán gyakran ijesztgették vele a gyerekeket is. 

Minden nép folklórja megegyezik abban, hogy gonosz természete miatt minél hamarabb meg kell szabadulni tőle.


Lidércek ábrázolása - az erdő rémei, az erdőszéli falvak lakosságának rosszakarói 

A legenda szerint a Parádi-medence falvait egykor három sötét lúdvérc uralta, akiknek lakhelye a Parádsasvár feletti hegcsúcson volt, ahonnan kiválóan szemmel tudták tartani a lakosságot. Az emberek a rendszeres félelemet és a lúdvércek folytonos ártó tevékenységét  megelégelve Szűz Mária segítségért kérték a gonosz szellemektől való megszabadításra. A Szűzanya meghallgatta a Mátralábánál élő dolgos, derék emberek fohászát, és a Mennyországból a hegy csúcsára leereszkedve örökre elűzte az ártó démonokat. Azóta ezt a helyet a Lúdvércek vereségének, egyszerűbben Vércverésnek nevezik.

A Vércverés szomszédságában egy Boszorkány-erdő is található, melynek története korábban már szerepelt a "Minden napra egy legenda" sorozatban. Ide kattintva újra elolvashatjátok.


Boszorkány-erdő a Vércverés déli oldalán

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!

Kapcsolat: I love Mátra faceboook hivatalos oldal 

I love Mátra csoport - még családiasabb hangulatban a Mátra rajongók 

e-mail: ilovematra.ilovehungary@gmail.com

Írta: Demecs Norbi 

Készült: 2016. 07. 13.

Holnap ismét egy újabb legenda a Mátrából... 

Minden napra egy legenda: Rákóczi-forrás

A fejedelem vize 

A Rákóczi-forrás a Mátra egyik legismertebb, legtisztább és ásványi anyagokban leggazdagabb vize. Kiváló minősége és könnyű megközelíthetőségének köszönhetően még az Alföldőr is rendszeresen érkeznek felkeresésére.



A forrást 1929-ben foglalta a Mátra Egylet. A forrás Közel-kút néven már korábban is ismert volt. Ez az elnevezés a Benéhez (a mai Mátrafüred) való közelségre utalt, ugyanis akkoriban valóban ez a forrás volt legközelebb Mátrafüredhez. A forrás vízgyűjtő medrét kimélyítették, a víz elvezetésére kőből vízelvezető csatornát építettek és pár méteres hosszban mesterséges patakmedret hoztak léte, amelyben a forrás vize Máriácska felé folyhatott, a jellegzetes kemény mátrai andezitből a forrás felé támfalat emeltek, mely megóvta a vizet a hegyoldalból leguruló kövek és hordalékok szennyezésétől. A forrás új nevét a helyiek körében élő régi legenda után kapta.



A legenda szerint II. Rákóczi Ferenc utazásai gyakran a Mátrán keresztül vezettek. (Ennek bizonyságot és emléket ad a sárga sáv jelzésen haladó Rákóczi turistaút is). A fejedelem gyakran pihent meg a forrásnál és előszeretettel fogyasztotta annak vizét. A szabadságharc bukása után Rákóczi legkedveltebb útvonalán haladva hagyta el az országot, mely a forrást is érintette. Ekkor ivott utoljára a forrás vizéből kísérő csapatának társaságában. A Rákóczit kísérő kuruc csapat a magyar határánál elvált az egykori fejedelmétől, majd visszatértek a Tokaj-Hegyaljára. Azonban a hazafelé úton még egyszer ittak a forrás vizéből, de ekkor már csak búsultak, hiszen Rákóczi már nem volt velük.



Ennek a legendának állított emléket az 1929-es foglaláson látható dombormű is, mely egy lovát itató búsuló kuruc katonát ábrázolt. Ez a dombormű a háborúban sajnos elpusztult, a felújításkor már a fejedelem portájának domborművét helyezték el a támfalon.
Pár éve a dombormű alatti táblán a gyöngyössolymosi Tóth János forráshoz írt verse is olvasható:

"A forrás szava

Számodra én vagyok az élet,
Ártón ne emeld rám kezed.
Féltőn óvjad tiszta forrásomat,
Gondosan ápold kanyargós utamat.
Ne okozz magadnak álmatlan éjszakát,
Mert aki nekem, az magának árt." 

A Rákóczi-forrás könnyű, mindössze 10 perces sétával Sástóról, a sárga + jelzésen érhető el. Mátraházáról a sárga sáv (Rákóczi turistaút) jelzésen ereszkedhetünk le hozzá, Mátrafüredről pedig a piros kör jelzésen érjük el, kis kaptatóval.
Az elmúlt években a forrás körül tűzrakóhelyet, padokat és esőházat is létesítettek, így az arra járó turista kényelmesen megpihenhet itt.
A forrásvíz kiváló minőségének hamar híre ment. Napjainkban már nemcsak a Mátravidékről, hanem távolabbi régiókból, Egerből, a fővárosból de még az Alföldről is érkeznek ide emberek, akik kannaszámra hordják a vizet főzés, mosás, tisztálkodás és természetesen fogyasztás céljából.
A vizet egyes készítményekhez a gyógyszeripar is felhasználja.

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!

Kapcsolat: I love Mátra faceboook hivatalos oldal 

I love Mátra csoport - még családiasabb hangulatban a Mátra rajongók 

e-mail: ilovematra.ilovehungary@gmail.com

Írta: Demecs Norbi 

Készült: 2016. 07. 12.

Holnap ismét egy újabb legenda a Mátrából... 

Minden napra egy legenda: Máriácska

Sziklaoltár az erdőben 

Máriácska varázserejének legendája

"Állj meg vándor, ki erre mégy, 

mondd szívedből: Üdvözlégy!"

Az alábbi sorok olvashatóak a Mátrafüredtől kb. 10 perc sétaidőnyire található Máriácska elnevezést viselő zarándokhely sziklaoltárának falán. Bár sokan kételkednek abban, hogy létezhet bármilyen külső erő, amely a világot mozgatja, még sincs olyan ember, akinek szívébe e két sor ne csalna melegséget és szeretetet.

A Bene-vár hegyének lábánál megbúvó Máriácska elnevezésű hely -mely sokak állítása szerint különleges energiákkal, gyógyító erővel bír - már több száz éve vonzza a zarándokokat, gyógyulni vágyókat és érdeklődőket. 1713-ban rendezték meg először ezen a helyen a híres "Bene-búcsút", melyre nem csak Magyarország lakosai, de a határainkon túl élők is százával özönlöttek. A búcsú alkalmából rendezett körmenet reggel Gyöngyösről indult, majd délután ért Máriácskára, ahol rendszerint erdei szentmisét mondtak. Az akkor már ismert zarándokhelyről úgy tartották, hogy a patakok összefolyása olyan energiákat szabadít fel, mely az égiek áldásával gyógyító erővel bír. Nem csak a Bene-búcsúk alkalmával érkeztek betegek, bénák, vakok akik elmondásuk szerint a Bene-patak ágainak összefolyásában való fürdésnek és az itt elmondott fohászoknak köszönhették gyógyulásukat. 1948-tól a kommunisták betiltották a Bene-búcsút, mely így egészen a rendszerváltásig nem is került megrendezésre.



A Máriácskán található sziklabarlangot a gyomorbajából kigyógyult gyöngyösi adótiszt, Kossa József és családja létesítette 1903-ban. A legenda úgy tartja, hogy az orvosok szerint a férfinek gyógyíthatatlan gyomorbetegsége volt, mindössze pár hetet jósoltak neki. Kossa József bánatában a legendás patakok összefolyásához zarándokolt el, ahol imát mondott, és kérte a Szűz Máriát, segítsen rajta. A férfi Máriácskánál tett látogatása után, egyik napról a másikra kigyógyult halálos betegségéből, így hálából az itt található Szűz Mária szobornak egy sziklabarlangot vájatott a hegyoldalban, amelyben elhelyezte azt.
A barlang felett álló Krisztus-kőfeszületet nemsokkal később, 1911-ben Gyöngyös városának önkormányzata állíttatta.
Balra, a hegyoldalban álló kőoszlop Szent Kristóf szobrának ad otthon, aki az utazók, zarándokok védőszentje. Ennek felújítását 2011-ben a Mátrafüredért Természetvédelmi és Turisztikai Alapítvány végezte Szent Mihály havában.



Kossa József hihetetlen gyógyulása óta Máriácska nevéhez számtalan csodás felépülés fűződik. A sziklabarlang előtti kőből rakott falon elhelyezett márvány táblák alapján megtudhatjuk, kinek és mikor segített a kegyes Szűzanya.
Máriácska felkeresése a nem vallásos kirándulók, látogatók számára is bátran ajánlott. Mátrafüredtől könnyű sétával, Sástóról vagy Mátraházáról kellemes túrával érhető el. Minden évszakban megigéző  a hely szépsége, tavasszal az ébredező természet, nyáron a patakvíz ontotta hűvös, ősszel a levelek színkavalkádja, télen a jégcsapok varázslatos világa fogad itt minket. Az oltár előtt elhelyezett padokon megpihenhetünk, emlékül egy mécses gyújtására is van lehetőségünk. Mátrafüredről és Mátraházáról a piros sáv illetve a piros kör jelzésen, Sástóról a sárga + jelzésen juthatunk el Máriácskára.

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!

Kapcsolat: I love Mátra faceboook hivatalos oldal 

I love Mátra csoport - még családiasabb hangulatban a Mátra rajongók 

e-mail: ilovematra.ilovehungary@gmail.com

Írta: Demecs Norbi 

Készült: 2016. 07. 11.

Holnap ismét egy újabb legenda a Mátrából... 

Minden napra egy legenda: Három falu temploma

A Három falu templomának legendája 

"Terméskő falvértezetében, 

Szürkén, majdnem fenyegetőn, 

Égbeszúró háromszög fejjel 

Áll a templom a hegytetőn.

Várnak néznéd: három falucska 

Süvegeli a zord tetőt: 

A fakanál-faragók népe 

Meg a szénégetők.

Lent, lent a völgyben mind a három, 

Ide nem jő fel senki se; 

Egyszer évben ha felsírallik 

Falai közt a szentmise."
részlet: Sík Sándor - Jézus a Mátrában

Már Sík Sándort, híres költőnket is megihlette a Felső-Mátra legismertebb kápolnája, a Három falu temploma. Bár verésben a templom különös nevének eredetére nem tér ki, de a mai cikkben ez is megfejtésre kerül. 

A Mátra egyik jelképét, a Mátraszentlászló határában álló kápolnát 1942-ben szentelték fel, mely a Hevesi Sándor egri építészmérnök tervei alapján épült, neobarokk stílusban. Ez volt a Felső-Mátra első temploma. Anyaga rusztikusan rakott terméskő (természetesen a kemény mátrai andezit), a főoltárkép a templom védőszentjét s az egyik szent falu névadóját, Szent István királyt ábrázolja, mely Kátai Mihály, egri festőművész alkotása. 

A legenda szerint a három szent falu (Mátraszentimre, Mátraszentlászló és Mátraszentistván) lakossága nem tudott dűlőre jutni azzal kapcsolatban, hogy melyik faluban, kinek a tulajdonában épüljön fel a környék első, egyetlen temploma. Az egri érsek döntésére az építkezést egy külterületi magaslaton, a Sztepán-réten kezdték meg 1938-ban. Az 1942-ben felszentelésre került templom nem csak a szlovákok lakta települések építészeti stílusától eltérő motívumai miatt, hanem helyrajzi precizitása és pontossága miatt is kiemelkedő látványosságnak számít a mai napig: az épület a három falutól egyenlő távolságra, a falvak akkori közigazgatási határainak mértani középpontjában áll. A templom aprócska tornyát mindhárom szent falu valamely pontjáról látni lehet. 

A Három falu temploma az évtizedek során - szép környezetben való fekvése és legendája miatt - kedvelt turisztikai célponttá vált a Mátrában. Mindhárom faluból könnyű túraúton, rövid sétával megközelíthető. Legegyszerűbben a kék + jelzést követve érjük el. 2015-ben a templom körül  stációkat emeltek.

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!

Kapcsolat: I love Mátra faceboook hivatalos oldal 
I love Mátra csoport - még családiasabb hangulatban a Mátra rajongók 
e-mail: ilovematra.ilovehungary@gmail.com

Írta: Demecs Norbi 
Készült: 2016. 07. 08.

Hétfőn (07.11.) ismét egy újabb legenda a Mátrából... 

Minden napra egy legenda: Boszorkány-erdők

Boszorkány-erdők a Mátrában

Mátrában tett túráink során számtalanszor haladunk el sűrű, sötét, áttekinthetetlen, sokszor félelmetesnek bizonyuló erdősségek mellet, sokszor jelentőséget nem is tulajdonítva ezeknek. Nem is gondolnánk, hogy egy ilyen erdőnek bármi jelentősége is van, pedig a mátrai hitvilágban az egyik legmeghatározóbb szerepet töltik be.

A boszorkány-erdő név eredete egészen a középkorig nyúlik vissza. Ahogy egész Európában, ebben a korban hazánkban is nagy erőkkel üldözték a boszorkányokat és eretnekeket. Boszorkány megnevezés alatt olyan nőalakot értünk, aki az átlagnál valamivel jobb vagy több képességgel rendelkezett, eszesebb és ügyesebb volt más embereknél - ezt az egyház nem bírta megérteni és elviselni: állításuk szerint tudásuk és képességük egy ismeretlen világból származó gonosz hatalomtól ered, melynek nem szabad teret engedni. Ezért ezeket az asszonyokat elfogták és valamilyen próbatétel elé állították őket. Mivel valós túlvilági képességgel egyikük sem rendelkezett, így ezeken a próbatételeken többnyire életüket vesztették. Ha valaki mégis kiállta a próbát, azt felakasztották vagy máglyán elégették. Azonban akadtak olyan asszonyok, akiknek sikerült a kivégzés elől elszöknie, nekik viszont menekülniük kellett, mert az egyház által "rájuk ragasztott bélyeg" miatt már sehol nem ismerték volna el őket egyenrangúnak. 

Az ilyen számkivetett asszonyok a sűrű, áthatolhatatlan erdők mélyére menekültek,ugyanis az egyház keze ide már nem ért el: féltek a sötét erdők hiedelmek és szóbeszédek szerinti gonosz lakóitól, így az ide menekült "boszorkányokat" sorsukra hagyták. Ebbe a szörnyű helyzetbe kényszerített asszonyok az erdőben bár összefogtak, gyűjtögettek, rozoga viskókat építettek, de a megfelelő életkörülmények hiánya miatt pár hónapon belül meghaltak. 

Az 1848-49-es szabadságharc bukását követően a boszorkány-erdők legendája újra életbe lépett, azonban ekkor már bujdosók-erdeje néven. A szabadságharcból vesztesen kikerült magyar katonák egy része a Mátra hatalmas, olykor áttekinthetetlen erdősségeiben bujdosott el a forradalom megtorlásának "kalapácsütése" elől. A Mátra ebben a korszakban betyárokkal is megtelt, akik a szegények javára ijesztgették és fosztogatták a gazdagokat. Leghíresebb képviselőjük Vidróczki Márton volt.

Vidróczki Márton, a híres mátrai betyár életéről regény is született Balogh Béni által

Tehát a Mátra valahány sűrű, sötét erdejét a hitvilág összefoglaló néven boszorkány- illetve bujdosók-erdejének nevezi. 

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!

Kapcsolat: I love Mátra faceboook hivatalos oldal 
I love Mátra csoport - még családiasabb hangulatban a Mátra rajongók 
e-mail: ilovematra.ilovehungary@gmail.com

Írta: Demecs Norbi 
Készült: 2016. 07. 07. 

Holnap ismét egy újabb legenda a Mátrából....

Minden napra egy legenda: Gabi-halála

Gabi, a favágó története

Gabi-halála. A név, amely első látásra/hallásra egyesekből ellenérzéseket válthat ki, másokban hatalmas kíváncsiságot ébreszt. De vajon tényleg van okunk tartani a hely felkeresésétől, hitelt adni ennek a nem mindennapi földrajzi névnek? 

Gabi-halála egy 772 m magas csúcs, mindössze pár száz méterrel Kékestető alatt, az Északi-sípálya aljának szomszédságában a kék és sárga + turistajelzések találkozásánál. Könnyen megközelíthető Kékestetőről leereszkedve, vagy Mátraházáról, az Alsó-Pince-úton, mely egészen idáig -át az erdőrezervátumon- rengeteg látnivalót tár elénk. 

A legenda úgy tartja, hogy egy Gábor nevű favágó -rejtélyes körülmények között- ezen a helyen veszítette életét. "Kocsival lóval beesett egy Gábor nevű" - tartja a szájhagyomány. E rövidke sor arra utal, hogy a legelfogadottabbnak és legvalószínűbbnek tartott történet szerint Gabi szekerével, annak rakományával és lovával együtt az útkereszteződés mögötti szakadékba zuhant. Ezt a történetet a Parádi-medence lakossága alá is támasztja, azonban a baleset körülményeinek oka homályba vész. 

Az emberek élénk fantáziájának köszönhetően a hely nevének eredetéről számos elképzelés született már az elmúlt 86 évben:egyesek szerint Gabi egy szerelmi háromszögáldozata lett és bánatában itt végzett magával és kedvesével is, mások szerint Gabi az Északi-sípályáról letérve síelés közben eltévedt, rásötétedett és az éjszaka folyamán megfagyott, de születtek már olyan gondolatok is, hogy Gabi egy gyermek volt, aki a sziklák között játszott és így zuhant véletlenül a szakadékba, de állítják azt is, hogy Gabi nem is ember, hanem a favágó lova volt, aki itt pusztult el. 

Ami biztos: A rejtélyek övezte baleset 1930-ban történt, ugyanis az 1929-ben kiadott királyi térkép (akkoriban ez volt Magyarország legpontosabb, legalaposabb térképe) még nem, de az 1930-as térkép már jelöli Gabi-halálát a térképen. Egyes szóbeszédek még arról is mesélnek, hogy valóban megtalálták ezen a helyen egy férfi holttestét.

Egy kis tudomány: Sokan nem tartják elfogadottnak a térképen illetve a helyszínen elhelyezett táblán olvasható Gabi-halála elnevezést, ugyanis állításuk szerint a "Gabi halála" egy tulajdonnév, így az nem egybeírandó. Észrevételük jogos, azonban a "Gabi-halála" szókapcsolat itt nem a szerencsétlen baleset nevére, hanem az ezután elnevezett 772 m magas csúcsra, egy földrajzi névre utal, így a "Gabi-halála" kötőjellel írt megnevezés teljesen hibátlan. 

A baleset helyszínén 2010-ben felújításokat végeztek, így új tábla és egy kereszt kerül kihelyezésre.
A szépen rendbe hozott emlékhely azóta még több túrázót, érdeklődőt csalogat az egyébként csodálatos környezetben fekvő helyszínre.

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!

Kapcsolat: I love Mátra faceboook hivatalos oldal 
I love Mátra csoport - még családiasabb hangulatban a Mátra rajongók 
e-mail: ilovematra.ilovehungary@gmail.com

Írta: Demecs Norbi 
Készült: 2016. 07. 06.

Holnap ismét egy újabb legenda a Mátrából....